51 / 98
50
dáhtolašvuođa, ja dat mielddisbuvttii álo lihkohisvuođa. Muhtun ol-
bmá ja su bearraša birra Ráhkkevuonas Láhpis muitaluvvo čuovvo-
vaš historjá:
Lei okta dálveeahket go áhkká lei gáiccaid ja gusa boh∏ime, de gullá go
bohet gusat návehii, muhto ii oaidnán go geah∏astii. De jurdilii: eai hal
dat lean ieΩá go mu ieΩan bealjit suππet. De vuot boh∏igoπii, de gullá go
nissonolmmoª dadjá: “¢ana gusa gitta!” ja lei sealgge duohken dat jiet-
na. De fallii eret goahteguolbái geah∏∏at mii dat lea, muhto ii oaidnán
maidege. De boΩii ja manai boazogoaπis olggos ja manai orrungoahtái.
De lei boahtán dan botta go lei návehis, su vuoni, ja dat lei dakkár
noaiddeslágán áhkku (noaidegálgu). De muitala go sisa boπii maid son
gulai ja maid son oinnii. De dajai vuoni: “It don galgga nuppes muitalit
maidege maid don oainnát ieΩat goaπis. Dat leat du oaidnemeahttun
ránnját. Dat leat maid easka dása boahtán. Dan son oinnii go badjel
vári boπii ∏uoigga, ahte dat háldit eai lean ollen alcceseaset liπargoaπi
dahkat. Dat lea ge dutnje stuora liπarlihkkun, go háldit atnet goahtebea-
li ªibihiiddaseaset, it ge galgga bidjat dan beallái goaπi maidege ieΩat
di∫ggaid. Muhto go don lihkostuvat gárjin nuppi jagi, de galggat ovtta
ªibiha hávális bidjat dan beallái.” Ja bárdnásis dajai: “Don galggat
ovtta liige hi∫gala dahkat juohke háve go ovtta ªibiha bijat nuppi beal-
lái.”
De ªattai giππa, ja ªadde vánesláhkái rásit; de bijai nieiddaguovtto
guluid faskut. De manaiga bajás várregilgii, ja leat dakkár guhkes bákte-
goamat maid vuolde guluid faskuba. De go ain oaΩΩuba seahka dievva,
de ∏atnaba njálmmi gitta ja bidjaba fierrat luohká bodnái. Go leigga
ma∫emus seahkain bargame, de nubbi dadjá: “Don geah∏en bákteálli
leat máπohis rudnes gulut.” De vulggiiga dohko, de fuobmáiga ahte
boπiiga ovtta stuora goahtái ja das leat guokte nuorra nissona ∏ohkká-
me. De geah∏∏aba duon nieiddaguovtto nala, muhto eaba jietnat álggos
maidege. Áhkku lei sudno bagadallan: “Jus háldit dudno beaitilit - ja
dan gal sáhttet dahkat danne go dát leat nu bassi eatnamat – de ii galg-
ga borrat ii ge juhkat ii ge maidege sis váldit vuostá.” De ∏uo∏∏ahii
nubbi nisu ja lei beavdi gasku guolbbi, ja riemai dasa juohkelágán
njálgga biepmuid guoddit ja bidjá golleri∫gguid ja silbari∫gguid beavd-
de nala. Go lei geargan, de bijai bea∫kka goabbat geah∏ái beavddi.
Sárdnuba galle gaskaneaska dát nissonat, muhto nieiddaguovttos eaba
ipmir. De goh∏∏u nubbi nisu boahtit borrat beavdái. Dat guovttis gieldi-
ba, eaba soai bora ja eabage ∏ohkket. Dasto dat nubbi nisu gii ∏ohkkái,
boahtá sudno lusa ja dadjá: “Mun láiden dudno beavdegáddái borrat.”
De riemaiga nieiddaguovttos ∏ierrut. De nubbi ∏uo∏∏ahii ja buktá golle-
ri∫gguid ja silbari∫gguid sudnuide, muhto eat dat váldde, duªªe ∏ierru-
ba. De iπii okta boares áhkku ja geah∏∏á nu bastilit sudnuide ja dadjá: