115
gaskkas. Gonagas dárbbašii eanet ruđa stáhtastivremii. Jus
galggai oažžut ruđa dasa, de dárbbašii Parlameantta doar
jaga.
Gonagasa ja Parlameantta dađistaga nákkut váikkuhedje
ahte
Declaration of Rights–
julggaštus ásahuvvui. Dát julg
gaštus sihkkarasttii Parlameantta ja álbmoga vuoigatvuo-
đaid gonagasa ektui.
Bill of Human Rights
(1689) nannii
álbmoga vuoigatvuođa searvat stáhtastivrii, ja gonagas ii
sáhttánstivret Parlameanttadoarjagahaga. Dánstivrenvuogi
gohčodit
parlamentarisman
.
Ii leat čállon Vuođđolágas ahte parlamentarisma galgá leat
stivrenvuohkin Norggas, muhto vuohki lea praktiserejuvvon
1884 rájes. Dan gohčodit
konstitušuvnnalaš árbevierrun.
Dan rájes go Norga šattai iešheanalažžan dahje iešráđá
lažžan 1905:s, de lea dáhpáhuvvan máŋgii ahte ráđđehus
lea geassádan. Jagi 2000 fertii guovddášráđđehus (Kristta
lašálbmot-bellodat, Gurutbellodat ja Guovddášbellodat)
geassádit go stáhtaministtar Bondevik ovddidii
kabineahtta
gažaldaga
gássarusttegiid huksemiid hárrái.
Kabineahttagažaldat
Go ráđđehus ovddida
kabineahttagažaldaga
dihto áššis, de mearkka
ša ahte ráđđehus lea
gearggus geassádit jus
Stuorradikki eanetlohku
ii doarjjo ráđđehusa
oainnu áššis.
Jagi 2005 Stuorradiggeválggat dagahedje ahte ođđa ráđđehus
bođii fápmui. Govas oaidnit Norgga ođđa ráđđehusa šloahta olggo
bealde golggotmánu 17. beaivve. Sápmelaš Helga Pedersen lea
nammaduvvon Norgga ođđa guolástusministtarin, gákti badjelis.
