96 / 156
96
Piera ja Márjá murjemin
– Piera, Piera, vuolgu dal murjet! Eadni lo
gai dán jagi leat ollu joŋat ja sarrihat meah
cis, dadjá Márjá Pirii. Soai leaba jođus ruok
tot skuvllas.
– Hmm.. diet gal heive, vástidii Piera ilus. –
Muhto mun ferten vuos bihtáid bargat. Mis
lea skuvllas dál kártta birra, ja mis leat ollu
bihtát maid galgat ihttážii bargat!
– Juo, mus leat maid bihtát. Galláigge don
leat geargan? jearai Márjá.
– Jáhkán diimmu geažes gal, muhto ferten
borastit vel, jus moai vulge viđa áigge?
– Juo, dat gal heive, dalle moai oaidnaletne
min geahčen viđa áigge! logai Márjá ja váz
zilii ruoktot guvlui. Márjá orui meahcebeal
de veaháš guhkkelis go Piera. Márjjá stobu
rájes álggii stuorra vuovdi, ja doppe ledje
ollu sajit gos lávejit buorit muorjesajit.
Márjá lei juo čohkkámin vearánda alde go
Piera bođii vuoji sihkkeliiguin.
– Don leat juo gearggus? moddjái Piera
Márjái. – Dus lea duođaid miella murjet
odne?
– De lea, mu mielas lea varas jokŋameastu
nu njálggat varas láibái. Áhčči lea justa lái
bumin dál! Vuolgu dal! dajai Márjá.
Soai manaiga meahccái njolgelávkái bálgá
mielde mii das stobu luhtte vulggii. Goap
pásge vel spánnja gieđas. Soai vácciiga
muhtin áigge ja geahčaiga bovnnas bovdnii,
muhto eai orron ollu muorjjit.
– Moai manne eret dán bálgás. Mun jáhkán
duobbelis leat eambbo joŋat go dás, logai
Márjá.
Dalle soai earráneigga eret bálgás ja manai
ga siskelii vuovdái. Soai vácciiga bovnnas
bovdnii, muhto eaba gávdnan ollu murjjiid
gostege. Ja manaiga ain siskelebbui meahc
cái ja ozaiga murjjiid.
– Hei Piera, čurvii Márjá. – Boađe deike,
dáppe leat ollu muorjjit!
Márjá viegai bovnnas bovdnii ja čájehii Pirii
daid ollu joŋaid. Son lei nu ilus go viimmat
gávnnaiga murjjiid. Piera ja Márjá čokkiiga
áŋgirit, go dás lei nu álki čoaggit, eaba
dárbbašan vázzit ja ohcat. Ii leange guhká
ovdal go goappašat spánnjat ledje dievvan.
– Gal dás lei somá čoaggit, dajai Márjá,
moddjái vel. – Livččiime galgan váldit
nuppispánnja vel mielde!
– Livččiime galgan, vástidii Piera. – Muhto
dás lea doarvái. Moai han sáhtte fas finadit
eará háve. Dál moai gal njulgejetne ruoktot!
Piera ja Márjá vácciiga vuovddis, ja soai
vácciiga. Ja eaba joavdan bálgá ala maid
leigga guođđán. – Gáttátgo moai letne
láhppon? jearralii Márjá Pieras. Márjjá jiet
na measta doarggistii. – Hmmm... ii livčče
gal galgan leat ná guhkki gal báigái, logai
Piera, ja lasihii: – Ja dál han vel lea obba
dálki, moai ean oainne gos beaivváš ge lea!!
Dál lea diibmu guhtta, ja dalle lea beaivváš
oarjin, čilgii Piera.
Márjá ja Piera čohkkáiga ja vikkaiga gul
dalit jienaid márkanis, muhto eaba gullan
maidege. Ii gullon ii fal ii mihkkege!
– Mun gal jáhkán ahte bálggis lea duon
guovllus, logai Márjá ja čujuhii.